Wass Albert - A funtineli boszorkány 1-3

Fülszöveg: "Jó vagy és szelíd. Szeretni akarsz, és halált osztogatsz. Nem érzed a gyűlöletet, aminek eszközéül jöttél erre a földre. Terméketlen maradsz, mint tűzliliom, aminek illata megöli a legyeket. Ha életet hoznál mégis a világra, magad ölnéd meg azt is, és nem tehetnél róla. Borzalmas írás van a tenyereden, leány...és az írások ellen nem tehetünk semmit. Te vagy a bosszú angyala, akinek boszorkány a neve...szép és borzalmas a sorsod, félelmetes és gyönyörűséges...kívánságod parancs a poklok hatalmasai előtt, vágyad beteljesül, mielőtt kimondanád...gyűlöleted vért és tüzet teremt, s csókod nyomán kinyílik a halál...megcsúfolt szüzek bosszúját hordozza a véred...megcsalt leányok átkát váltod valóra...eredj...megérzed a szemek mögött a gondolatot, és meghallod a szavakat, amiket nem mondanak el. Meglátod, ami láthatatlan, meghallod, ami hang nélkül való, s megérzed aminek illata sincs, mert még meg sem született az időben."
/Részlet a regény első részéből/



Fülszöveg: "Amelyik ház arra épül, hogy otthona legyen egy családnak, és úgy épül, és azok építik, akik otthont akarnak belőle maguk köré: abból a házból otthon lesz. És jó otthon lesz és sokáig lesz otthona sokaknak: férfiaknak és asszonyoknak és gyermekeknek és gyermekek gyermekeinek. De amelyik ház nem úgy épül, és nem azok építik, érted - és itt Vénség fölemelte a fejét, és egyenesen az asszony szemébe nézett - az olyan házba hiába jön asszony, az olyan ház nem lesz hosszan tartó békés otthona senkinek."
/Részlet a regény második részéből/

Fülszöveg: "Valaki énekelt. De nem lehetett tudni, hogy hol. Közel-e vagy messze? Valahol fent a tisztáson? Vagy az erdők között? Vagy a fák fölött? A holdban? Nem lehetett tudni. Néha olyan volt, mintha onnan jött volna a karám mögül, egészen közelről. Máskor mintha véghetetlen messzeségből hoznák a hold sugarai, valahonnan az erdők legsötétebb mélységéből vagy a Pietrosz sárgáskéken kirajzolt csúcsáról, vagy talán éppen a holdról. Búgott, halkan és panaszosan, mintha valaki belesúgta volna bánatát az éjszakába, és a hold sugarai dallá szűrve, csobogtatnák tovább, mint valami láthatatlan lány patakvizet a csönd fekete partjai között. Valaki valahol énekelt."
/Részlet a regény harmadik részéből/




Véleményem a fülszövegről és a könyvről:

Fülszöveg: -

Könyv: Számomra ez a könyv kész szenvedés volt. Nekem túl sok volt a tájleírás, ami oldalakon keresztül tartott. A történet sem fogott meg igazán.

Értékelés: 5/1

Borító: Nekem ez a kedvencem.